Az 1720-as évek elején kezdődött meg a nagy Schwabenzugnak
nevezett bevándorlás Délnyugat Németországból a török uralom alól
felszabadított magyarországi területekre. Szigorú szabályok alapján 300 - 400
ezer ember érkezett meg bizakodással és várakozással, egy új, békés élet
reményében, és vett részt az ország újjáépítésében, a gazdaság megindításában.
A könyv ennek a népvándorlásnak az okaira, és a letelepedés folyamatára keresi a
válaszokat.
Idézet a hátsó borítóról:
"A
múltnál nincsen kényesebb dolog,
mint tüzes vashoz, nyúlj félve hozzá:
másképp tudomásodra hozza,
mily forró saját korod." (Goethe)
Ahogy öregszik az
ember egyre fontosabbá válnak a gyökerei, egyre többször merül fel
gondolataiban a kérdés, hogy honnan is jöttünk, miért is, kik voltak azok az
ősök, akiket már nem ismerhettünk, de akik lehetővé tették a mi életünket itt Magyarországon.
Az biztos, hogy búcsúzásra és újrakezdésre is készek voltak mindannyian, amikor
300 évvel ezelőtt hívó szóra elindultak a
Pannon-medence ismeretlen tájaira, hogy ott újrakezdjék életüket. Vajon mik
voltak azok a motivációk, amik erre a felelősségteljes, és egyben kegyetlen
elhatározásra bírták őket, hiszen döntésük a szülőföld, a család, szeretteik
elhagyását jelentette. A legbátrabbak,
lelkiekben legerősebbek indultak el, és vállalták a nem kevés veszélyt rejtő
nagy kalandot. Majd itt az új hazában az átgázolhatatlan mocsárból és a
kétszáz évig parlagon heverő területekből termőföldet varázsoltak, és falvak
egész sorát építették fel. Templomok sokasága nőtt ki a földből emlékeztetve az
óhazára, az onnan hozott hitre, erkölcsre, vagy csendes órákon az otthagyott
földre, családra.
Én
magam örökké hálás leszek a családomnak, hogy megtanítottak kételkedni, megkövetelték,
hogy ne fogadjam el a tálcán felkínált sablonokat, sose hagyjak nyitott
kérdéseket megválaszolatlanul, és mindig keressem meg az okokat, és az arra
adható válaszokat, s akik beszéltek olyan dolgokról is, amiről nem volt szabad.
A dunai svábok története és a hagyományos értelemben vett kultúrájuk a sok
elhivatott ember munkája ellenére szép lassan eltűnik. Azt pedig tudjuk, hogy
egy nép, történelmének,
származásának ismerete nélkül gyenge, gyökértelen. Ezért úgy
éreztem, hogy még van lehetőségem, és emellett szívből jövő kötelességem is
hitelesen bemutatni, hogy nem egy
batyuval érkeztünk ide és, hogy nem vettük el mások földjeit, hanem
beilleszkedve a szülőföldtől távoli társadalomba emberfeletti munkával értéket
hoztunk létre és váltunk sváb magyarokká. Szeretném, hogy több évszázad múltán végre
feloldódjanak a görcsök, és ne legyen táboruk azoknak, akik a történelem
megengedhetetlen leegyszerűsítésével próbálkoznak azt meghamisítani. - Wéber Krisztina
A könyv a német bevándorlás
300 éves évfordulója alkalmából jelenik meg.
A kötet a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósult meg.
***
Tördelés: Sipos Katalin
Borítóterv, grafikusi munkák: Lőrincz Katalin
Nyomás és kötészet: OOK-Press Nyomda, Veszprém
ISBN 978-615-81513-6-8
224 oldal
